Reformáció Kecskeméten és Székelyudvarhelyen


A kecskeméti és székelyudvarhelyi református gimnazisták a HATÁRTALANUL! program keretében 2012.október 20. és november 1. között közel két hetet tölthettek együtt. Először a kecskeméti "refisek" látogattak el ...



Tovább a cikkre
Hanganyag letöltése
Prezentáció letöltése

 

 

CSEREDIÁK-PROGRAM HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN


2011. október 23-án, kora délután izgatottsággal telve indult kis cserecsapa-tunk Pál Ferenc tanár úr kíséretében Hódmezővásárhelyre. Név szerint: Ármai Kinga, Gonda Viktória, Jákob Márk, Kiss Vivien, Lőrincz Patrícia, Papp Viktória, Pataki Tímea és én, Páva Bernadett...

Tovább a cikkre

 

 

Cserediák-program

 

Beszámoló a pécsi cserediák-programról

Kis csapatunk 2010. október 25-én du. 2-kor indult útnak Pécsre az ottani református gimnáziumba. 8 vállalkozó szellemű diák: Böttger Eszter, Schüszler Szabina, Tóth Mirjám a 11.d osztályból, Csajkó Mariann és Szőnyi Réka a 11. c-ből, Farkas Gábor a 10. c-ből, Ambruska Csaba és Tóth Rebeka a 10.d-ből lehetőséget kapott arra, hogy egy héten keresztül a Pécsi Református Gimnázium és internátus növendéke legyen.

A hosszú út fáradalmai után fél 5-kor léptünk be az internátus kapuján, ahol már szeretettel vártak minket. Megismerkedtünk Sümegi Péterné Kinga nénivel, az igazgatónővel, a nevelőkkel és néhány diáktársunkkal, akik segítettek felvinni csomagjainkat és elhelyezkedni a szobákban.

Szobatársaink barátságosan üdvözöltek minket és beavattak az internátus rejtelmeibe, amiben azért voltak eltérések a megszokottól. Ilyen volt például az, hogy hat óráig lehetett kimenőt kérni, és a szilenciumok elrendezése is más volt.

Kellemes meglepetésünkre csak háromnegyed hétkor ébresztettek fel másnap reggel minket, ezért energikusan indultunk neki az első napnak. A reggeli hét órakor volt és nem értettük, hogyan lehetséges negyed óra alatt elkészülni, aztán rájöttünk, hogy ők pizsamában járnak le reggelizni. Háromnegyed nyolcig rendbe szedtük magunkat, majd ekkor átsétáltunk az iskolába, ami két percre volt szálláshelyünktől. Miután útbaigazítottak bennünket, hogy melyik osztályba kerülünk, nagy lelkesedéssel próbáltunk odatalálni. Ezután jött a hét talán legizgalmasabb része: megismerkedtünk új osztálytársainkkal, akik nagy érdeklődéssel tekintettek ránk. A nap során a tanárokkal is kapcsolatba kerültünk.

Természetesen megnéztük a város nevezetességeit, köztük a Munkácsy-trilógiát. Amint sétáltunk a városban, egy lakatfalra lettünk figyelmesek, ahol a lakatokat szerelmesek csatolják a kerítésre szerelmük jelképeként.

A héten többször beutaztunk a városba, mivel a kollégium eléggé a város szélén volt. Hatalmas élményt jelentett számunkra a csütörtök délutánra szervezett bowlingozás, ahol szinte csak a bábuk maradtak épen. Esténként csocsózással és biliárdozással szórakoztattuk magunkat. Sokszor csatlakoztak hozzánk a helyiek is.

Részt vettünk az újak befogadó istentiszteletén is, mert náluk ezt a reformációhoz kötik. Pénteken gyorsan teltek az órák, az idő elszállt, nekünk jönnünk kellett. Ebéd után indultunk haza.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, tetszett az ott tapasztalt családias légkör, a tanárok és a diákok viszonya, a gimnázium nagy udvara és örülünk, hogy megismerhettük a pécsi református diákok életét.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Kodácsy Jánosné Zsuzsa néninek, Szenes Mártonné igazgatónőnek és Pál Ferenc tanár úrnak, hogy lehetővé tették számunkra ezt a programot.

Tóth Mirjám 11.d és Tóth Rebeka 10.d

A kecskeméti refisek "rokonlátogatásai"

A Kárpát-medence reformátussága, mint egy "nagy család" van jelen hazánkban és a környező országokban. Ahogyan egy családban lenni szokott, a rokoni szálak lehetnek erősebbek és lazábbak attól függően, mennyit áldozunk egy ilyen kapcsolatra. A Kecskeméti Református Gimnázium és Internátus három évvel ezelőtt elhatározta, hogy tervszerűen építi az oktatási intézményeken keresztül a "rokoni szálakat".
Fontosnak érezzük, hogy diákjaink ne csak egy-egy verseny vagy ünnepi esemény keretében találkozzanak, hanem megismerhessék egymás hétköznapjait is. A keresztyén értékektől elidegenedett országunkban református intézményeink tanulói sokszor úgy érzik, hogy ők egy régen idejétmúlt ügy résztvevői. Kevés impulzus ösztönzi őket arra, hogy ennek az "ügynek" akár még képviselőjévé is váljanak. Természetesen mindig akad egy olyan mag, akik fiatal koruk ellenére elnyerték a hit ajándékát és középiskolás éveik tudatos megélésével, segítséget nyújthatnak ingadozó társaik keresztyén identitásának épülésében. Erre törekszenek az intézmények és a háttérbázist nyújtó gyülekezetek is, de mint tudjuk a fiatalok életéneknek ebben a periódusában erősebb a kortársak véleménye, példája.
Cserediák-programunk többek között tágabb teret és lehetőséget biztosít az egymás hite által való gazdagodásra. Ugyanakkor – az eddigi tapasztalatok alapján – fiataljaink rádöbbennek azokra a helyi értékekre, amelyek körül veszik őket, de sokszor csak ilyen módon nyílik fel szemük ezek meglátására.
Programunk során a Kecskeméti Református Gimnázium és Internátus tanulói eljuthattak a miskolci Lévay József Református Gimnáziumba, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumába, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumába és egy ízben Kárpátaljára, a Tivadarfalvi Református Líceumba. Legfrissebb élményünk a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumához és Internátusához fűződik, ahol diákjaink számára leginkább a családias légkör volt vonzó.
A program mindig egy hétig tart. Leginkább az internátusban lakó diákok cserélnek helyet és a hét során "egymás bőrébe bújva" sok-sok tapasztalatot, élményt és barátot szereznek, miközben részt vesznek a gimnázium és internátus munkarendjében, megismerik a várost és ott élő társaikat. Fontos része a hétnek, amikor alkalmat biztosítunk mindkét intézményben arra, hogy a tanulók bemutassák saját iskolájukat, mindennapjaikat és önmagukat.
Az idei tanévben még Nagyenyedi Református Kollégiumba tervezünk egy hetet, ezzel is erősítve a határon túli kapcsolatainkat.
Ez a program csak olyan módon jöhetett létre, hogy az említett iskolák a messzemenőkig partnerek voltak fogadásunkra, amelyet ezúton is köszönünk.
A jövőre nézve szeretnénk tanévenként egy országon belüli és egy határon túli hetet szervezni, erősítve diákjainkban a református hitünk értékeit és a "nagy családhoz" való tartozás örömét.

Pálné Lencsés Szilvia